A Kulturális és Innovációs Minisztérium, valamint az Építési és Közlekedési Minisztérium szervezésében háromnapos programsorozat keretében mutattuk be a magyar kultúra legjavát az Oszakai Világkiállításon április 28-30. között. Az expó közönsége a zene, a kézművesség, a néptánc, a kortárs dizájn és az építészet területein keresztül ismerhette meg hazánk gazdag örökségét és annak mai, élő formáit.
A tematikus napok kiemelt célja volt a kulturális diplomácia erősítése. Csaba Gábor, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkára bemutatta a magyar kulturális diplomácia rendszerét és a külföldi magyar intézetek hálózatát, míg Merényi Krisztina, a tokiói Liszt Intézet igazgatója japán nyelvű előadásában beszélt az intézet munkájáról és a magyar–japán kulturális kapcsolatok fejlődéséről.
A programok között szerepeltek előadások, kézműves workshopok és építészeti prezentációk is, amelyek átfogó képet adtak arról, hogyan találkozik Magyarországon a hagyomány és az innováció. Az április 28-ai építészeti napot Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára nyitotta meg. A tematikus nap részeként az UNI.CO.RE szimpóziumon az Óbudai Egyetem és az Oszakai Egyetem előadói a jövő városait vizsgálták, majd bemutatták a Pesti bérházak megőrzését és fejlesztését célzó kötetet, amely egy több mint 15 éves japán–magyar kutatás lenyűgöző eredménye. A Magyar Zene Háza építészeti koncepciójáról maga Sou Fujimoto világhírű japán építész tartott előadást, míg a budapesti Új Nemzeti Galéria terveit a SANAA alapítói, Sejima Kazuyo és Nishizawa Ryue mutatták be. A magyar néptánc Japánban című blokkban a KvintEsszencia Mesteriskola alapítója, Miklósa Erika és az intézmény hallgatói mutatták meg tehetségüket. A Timár Együttes pedig a népi viseletek és népi hangszerek varázslatos világába kalauzolta el az érdeklődőket. A tematikus napok végén az Expó közönsége egy hamisítatlan és autentikus népzenei előadásnak lehetett szem- és fültanúja a Timár Együttes fellépésének köszönhetően.
Büszkén mondhatjuk, hogy a magyar kultúra nemcsak bemutatkozott Japánban, hanem valódi hidat képezett a nemzetek, intézmények és emberek között.
