Japán harmadik legnagyobb városa, Oszaka ad otthont a következő világkiállításnak 2025. április 13. és 2025. október 13. között. A rendezvényre a szervezők a 6 hónap (184 nap) alatt több mint 28 millió látogatót várnak, akik 80%-a várhatóan Japánból és a kelet-ázsiai régióból érkezik majd. Az Oszakai Világkiállításon 160 ország és 8 nemzetközi szervezet képviselteti majd magát.
Az Expónak egy különleges helyszínt, a mesterséges Yumeshima-szigetet választották a szervezők. Építészeti koncepciójáért az a Sou Fujimoto felel, aki a Magyar Zene Házát is tervezte.
Courtesy of the Japan Association for the 2025 World Exposition
Az Expo központi témája „Designing Future Society for Our Lives” (A jövő társadalmának tervezése egy fenntarthatóbb világ érdekében), melyen belül három altémát is meghatároztak a szervezők: „Saving Lives” (Életek mentése), „Empowering Lives” (Életek erősítése), „Connecting Lives” (Életek összekötése). Amellett, hogy a résztvevő országok pavilonjai és állandó kiállításai igyekeznek minél változatosabb és kreatívabb módon kapcsolódni ezekhez a gondolatokhoz, számos szakmai program keretében is foglalkozik majd e témákkal a Világkiállítás.
A 2025. évi Oszakai Világkiállításon történő sikeres magyar megjelenés nemzeti érdek, az országimázs-építésben kiemelt jelentőséggel bír. Az ötévente megrendezésre kerülő Expo a világ három legfontosabb gazdasági és kulturális hatását kiváltó eseményének egyike, ahol közel minden ország képviselteti magát. A részvétel egyedülálló lehetőség diplomáciai, gazdasági és turisztikai szempontból egyaránt, valamint elősegíti a magyar tudás és kreativitás világhírnevének öregbítését is.
Röviden az expók történetéről és a magyar jelenlétről
Az ötévente megrendezésre kerülő expók a világ legjelentősebb turisztikai, gazdasági és kulturális eseményei. A világkiállítások célja, hogy teret biztosítsanak a jövőformáló innovációknak, a nemzetek által elért eredményeknek, valamint, hogy támogassák a kultúrák találkozását, a gazdasági és diplomáciai kapcsolatok erősödését a résztvevők között.
Az ötévente megrendezésre kerülő általános világkiállítás (expo) a világ leglátogatottabb nagyrendezvénye. Az Albert herceg által megálmodott világeseményt először 1851-ben, Londonban hozták tető alá, elsődleges célja pedig az volt, hogy a világ összes, haladást szolgáló emberi produktumát megtekinthetővé tegye egy helyen, okulásul az egyszerű érdeklődők és az egyes ágazatok szakemberei számára.
1851 – London – By Read & Co. Engravers & Printers – View from the Knightsbridge Road of The Crystal Palace in Hyde Park for Grand International Exhibition of 1851. Dedicated to the Royal Commissioners., London: Read & Co. Engravers & Printers, 1851., Public Domain, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=48718934
Az első világkiállítás óriási siker volt – egy olyan rendezvénysorozatot indított útjára, mely napjainkban is ugyanúgy virágzik, mint az 1800-as évek derekán. Az 1851-es kezdetek óta a világkiállítások sikere töretlen tehát, karaktere viszont fokozatosan alakult át. Eleinte – az iparosodás időszakában – a rendezvények fő fókuszában a kereskedelem állt, illetve a technológiai találmányok és fejlesztések bemutatása volt az elsődleges cél. Olyan találmányokat tártak itt a nagyközönség elé, mint például a telefon, az expó mai hírneve pedig ekkoriban alapozódott meg. Idővel a világkiállítások hangsúlya némileg áthelyeződött: az expók egy-egy adott, kulturális jelentőségű témát állítottak középpontba, valamint az emberiség aktuális problémáira igyekeztek válaszokat találni, a kultúrák közötti párbeszéd és a megoldások megvitatása pedig a kiállítások meghatározó elemévé vált. Napjainkra az expók résztvevői nemzeti megjelenésük egyik lehetőségeként is tekintenek a világkiállításokra. Országimázs-építés és a nemzetkép alakítása mára éppolyan fontos az egyes országoknak, mint a kulturális párbeszéd vagy az innovációk bemutatása. A mai világkiállítások tehát mindhárom irányvonalat igyekeznek képviselni: új találmányokat mutatnak be, tematikusan segítik a kulturális cserét, és megjelenési lehetőséget jelentenek a nemzetek számára.
Idővonal
1851 – 2025 London – Oszaka
Forrás: Wikipedia
1851
London
Az első világkiállítás
1855
Párizs
A MŰVÉSZETEK KIÁLLÍTÁSA
1862
London
AZ IPARI HALADÁS MONUMENTÁLIS BEMUTATÓJA
1867
Párizs
MÉG NAGYOBBAT MÉG DRÁGÁBBAT!
1873
Bécs
BEMUTATKOZIK A "LEGIFJABB VILÁGVÁROS"
1876
Philadelphia
ELÖSZÖR AZ ÚJVILÁGBAN
1878
Párizs
A NEMZETI JELLEG ERŐSŐDÉSE
1880
Melbourne
MELBOURNE ÁLMA A HOLNAPRÓL
1888
Barcelona
A HALADÁS ÉS IPAR ÜNNEPE
1889
Párizs
KIÁLLÍTÁS AZ EIFEL-TORONY LÁBÁNÁL
1893
Chicago
ÜNNEP AMERIKA FELFEDEZÉSÉNEK 400. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL
1900
Párizs
A SZÁZADFORDULÓ ÜNNEPE
1904
Saint Loius
FÉNY, LÁTVÁNY, CSILLOGÁS
1906
Milánó
ELÖSZÖR A RENESZÁNSZ HAZÁJÁBAN
1911
Torino
AZ EGYSÉGES OLASZORSZÁG ÜNNEPE
1929
Barcelona
A KULTÚRA SZOLGÁLATÁBAN
1935
Brüsszel
BELGIUM FÜGGETLENSÉGÉNEK CENTENÁRIUMA
1937
Párizs
ÚJRA A SZAJNA PARTJÁN
1939
New York
A HOLNAP VILÁGA
1958
Brüsszel
AZ ATOMKOR ELSŐ KIÁLLÍTÁSA
1964
New York
AZ ŰRKORSZAK EXPÓI
1967
Montreal
AZ ŰRKORSZAK EXPÓI
1970
Oszaka
AZ ŰRKORSZAK EXPÓI
1985
Cukuba / Tsukuba
AZ ŰRKORSZAK EXPÓI
1986
Vancouver
A KÖZLEKEDÉS ÉS A KOMMUNIKÁCIÓ SZOLGÁLATÁBAN
1988
Brisbane
A FORRÓ TÉL FÖLDJÉN, NAPELLENZŐKKEL
1992
Sevilla
AMERIKA FELFEDEZÉSÉNEK 500. ÉVFORDULÓJÁRA
2000
Hannover
AZ ELSŐ VILÁGKIÁLLÍTÁS NÉMETORSZÁGBAN
2005
Aichi
A TERMÉSZET BÖLCSESSÉGE
2010
Sanghaj
FELKÉSZÜLÉS A ZÖLD VILÁGKIÁLLÍTÁSRA
2015
Milánó
TÁPLÁLNI A VILÁGOT, ENERGIÁT ADNI AZ ÉLETNEK
2020
Dubai
ELMÉK ÖSSZEKAPCSOLÁSA ÉS A JÖVŐ MEGTEREMTÉSE
2025
Oszaka
JÖVŐNK TÁRSADALMÁNAK TERVEZÉSE
A rendezvények tehát már a kezdetek óta a fejlődés és a felzárkózás lehetőségét hordozták magukban azok számára, akik nyitott szemmel járták a kiállítások óriási csarnokait. A mai, modern világkiállítások szintén teret kívánnak biztosítani az innovációknak, a nemzetek által elért jövőformáló eredményeknek, valamint támogatják a kultúrák találkozását, a gazdasági és diplomáciai kapcsolatok erősödését a résztvevők között.
Magyarország már 1851 óta aktív résztvevője a világkiállításoknak: az 1848-1849-es szabadságharc leverése után alig két évvel is igyekeztek minél több terméküket bemutatni a magyar mesterek. Ugyanakkor az igazi áttörést számunkra az 1900-as párizsi expó jelentette, hiszen ekkor jelentünk meg először teljesen önálló országpavilonnal, ami több mint 10.000 m2-en várta a látogatókat. Az installáció a kor szecessziós törekvéseit tükrözve és a magyar motívumkincsre épülve valósult meg – elnyerve ezzel a tárlat nagydíját.
Az első világkiállítás óta eltelt több mint 170 évben folyamatosan fontosnak tartottuk, hogy képviseltessük hazánkat e kiemelt jelentőségű eseményeken, pavilonjaink pedig rendre nagy nemzetközi sikereket aratnak. Olyan újításokat mutattunk be ezeken a rendezvényeken a világnak, mint például Ganz Ábrahám kéregöntésű vasúti kereke vagy Jedlik Ányos papírcellás elemei, rendre büszkélkedhettünk kiváló magyar borainkkal és gabonáinkkal, számos kiváló szép- és képzőművészeti alkotásunk debütálhatott itt, valamint olyan márkáink is megjelenhettek a nemzetközi nagyközönség előtt, mint a Herendi, a Zwack, a Zsolnay, a Pick, a Globus, a Kristályvíz vagy a Dreher. Mindezeken túl a modern kor egyik kiemelkedő tudományos világszenzációja, a magyar Gömböc is megmutathatta magát sanghaji expón.