Japán harmadik legnagyobb városa, Oszaka ad otthont a következő világkiállításnak 2025. április 13. és 2025. október 13. között. A rendezvényre a szervezők a 6 hónap (184 nap) alatt több mint 28 millió látogatót várnak, akik 80%-a várhatóan Japánból és a kelet-ázsiai régióból érkezik majd. Az Oszakai Világkiállításon 160 ország és 8 nemzetközi szervezet képviselteti majd magát.
Az Expónak egy különleges helyszínt, a mesterséges Yumeshima-szigetet választották a szervezők. Építészeti koncepciójáért az a Sou Fujimoto felel, aki a Magyar Zene Házát is tervezte.
Az Expo központi témája „Designing Future Society for Our Lives” (A jövő társadalmának tervezése egy fenntarthatóbb világ érdekében), melyen belül három altémát is meghatároztak a szervezők: „Saving Lives” (Életek mentése), „Empowering Lives” (Életek erősítése), „Connecting Lives” (Életek összekötése). Amellett, hogy a résztvevő országok pavilonjai és állandó kiállításai igyekeznek minél változatosabb és kreatívabb módon kapcsolódni ezekhez a gondolatokhoz, számos szakmai program keretében is foglalkozik majd e témákkal a Világkiállítás.
A 2025. évi Oszakai Világkiállításon történő sikeres magyar megjelenés nemzeti érdek, az országimázs-építésben kiemelt jelentőséggel bír. Az ötévente megrendezésre kerülő Expo a világ három legfontosabb gazdasági és kulturális hatását kiváltó eseményének egyike, ahol közel minden ország képviselteti magát. A részvétel egyedülálló lehetőség diplomáciai, gazdasági és turisztikai szempontból egyaránt, valamint elősegíti a magyar tudás és kreativitás világhírnevének öregbítését is.
Röviden az expók történetéről és a magyar jelenlétről
Az ötévente megrendezésre kerülő expók a világ legjelentősebb turisztikai, gazdasági és kulturális eseményei. A világkiállítások célja, hogy teret biztosítsanak a jövőformáló innovációknak, a nemzetek által elért eredményeknek, valamint, hogy támogassák a kultúrák találkozását, a gazdasági és diplomáciai kapcsolatok erősödését a résztvevők között.
Az ötévente megrendezésre kerülő általános világkiállítás (expo) a világ leglátogatottabb nagyrendezvénye. Az Albert herceg által megálmodott világeseményt először 1851-ben, Londonban hozták tető alá, elsődleges célja pedig az volt, hogy a világ összes, haladást szolgáló emberi produktumát megtekinthetővé tegye egy helyen, okulásul az egyszerű érdeklődők és az egyes ágazatok szakemberei számára.
Az első világkiállítás óriási siker volt – egy olyan rendezvénysorozatot indított útjára, mely napjainkban is ugyanúgy virágzik, mint az 1800-as évek derekán. Az 1851-es kezdetek óta a világkiállítások sikere töretlen tehát, karaktere viszont fokozatosan alakult át. Eleinte – az iparosodás időszakában – a rendezvények fő fókuszában a kereskedelem állt, illetve a technológiai találmányok és fejlesztések bemutatása volt az elsődleges cél. Olyan találmányokat tártak itt a nagyközönség elé, mint például a telefon, az expó mai hírneve pedig ekkoriban alapozódott meg. Idővel a világkiállítások hangsúlya némileg áthelyeződött: az expók egy-egy adott, kulturális jelentőségű témát állítottak középpontba, valamint az emberiség aktuális problémáira igyekeztek válaszokat találni, a kultúrák közötti párbeszéd és a megoldások megvitatása pedig a kiállítások meghatározó elemévé vált. Napjainkra az expók résztvevői nemzeti megjelenésük egyik lehetőségeként is tekintenek a világkiállításokra. Országimázs-építés és a nemzetkép alakítása mára éppolyan fontos az egyes országoknak, mint a kulturális párbeszéd vagy az innovációk bemutatása. A mai világkiállítások tehát mindhárom irányvonalat igyekeznek képviselni: új találmányokat mutatnak be, tematikusan segítik a kulturális cserét, és megjelenési lehetőséget jelentenek a nemzetek számára.
Idővonal
1851 – 2025 London – Oszaka
Forrás: Wikipedia
1851
London
Az első világkiállítás
1855
Párizs
A MŰVÉSZETEK KIÁLLÍTÁSA
1862
London
AZ IPARI HALADÁS MONUMENTÁLIS BEMUTATÓJA
1867
Párizs
MÉG NAGYOBBAT MÉG DRÁGÁBBAT!
1873
Bécs
BEMUTATKOZIK A "LEGIFJABB VILÁGVÁROS"
1876
Philadelphia
ELÖSZÖR AZ ÚJVILÁGBAN
1878
Párizs
A NEMZETI JELLEG ERŐSŐDÉSE
1880
Melbourne
MELBOURNE ÁLMA A HOLNAPRÓL
1888
Barcelona
A HALADÁS ÉS IPAR ÜNNEPE
1889
Párizs
KIÁLLÍTÁS AZ EIFEL-TORONY LÁBÁNÁL
1893
Chicago
ÜNNEP AMERIKA FELFEDEZÉSÉNEK 400. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL
1900
Párizs
A SZÁZADFORDULÓ ÜNNEPE
1904
Saint Loius
FÉNY, LÁTVÁNY, CSILLOGÁS
1906
Milánó
ELÖSZÖR A RENESZÁNSZ HAZÁJÁBAN
1911
Torino
AZ EGYSÉGES OLASZORSZÁG ÜNNEPE
1929
Barcelona
A KULTÚRA SZOLGÁLATÁBAN
1935
Brüsszel
BELGIUM FÜGGETLENSÉGÉNEK CENTENÁRIUMA
1937
Párizs
ÚJRA A SZAJNA PARTJÁN
1939
New York
A HOLNAP VILÁGA
1958
Brüsszel
AZ ATOMKOR ELSŐ KIÁLLÍTÁSA
1964
New York
AZ ŰRKORSZAK EXPÓI
1967
Montreal
AZ ŰRKORSZAK EXPÓI
1970
Oszaka
AZ ŰRKORSZAK EXPÓI
1985
Cukuba / Tsukuba
AZ ŰRKORSZAK EXPÓI
1986
Vancouver
A KÖZLEKEDÉS ÉS A KOMMUNIKÁCIÓ SZOLGÁLATÁBAN
1988
Brisbane
A FORRÓ TÉL FÖLDJÉN, NAPELLENZŐKKEL
1992
Sevilla
AMERIKA FELFEDEZÉSÉNEK 500. ÉVFORDULÓJÁRA
2000
Hannover
AZ ELSŐ VILÁGKIÁLLÍTÁS NÉMETORSZÁGBAN
2005
Aichi
A TERMÉSZET BÖLCSESSÉGE
2010
Sanghaj
FELKÉSZÜLÉS A ZÖLD VILÁGKIÁLLÍTÁSRA
2015
Milánó
TÁPLÁLNI A VILÁGOT, ENERGIÁT ADNI AZ ÉLETNEK
2020
Dubai
ELMÉK ÖSSZEKAPCSOLÁSA ÉS A JÖVŐ MEGTEREMTÉSE
2025
Oszaka
JÖVŐNK TÁRSADALMÁNAK TERVEZÉSE
A rendezvények tehát már a kezdetek óta a fejlődés és a felzárkózás lehetőségét hordozták magukban azok számára, akik nyitott szemmel járták a kiállítások óriási csarnokait. A mai, modern világkiállítások szintén teret kívánnak biztosítani az innovációknak, a nemzetek által elért jövőformáló eredményeknek, valamint támogatják a kultúrák találkozását, a gazdasági és diplomáciai kapcsolatok erősödését a résztvevők között.
Magyarország már 1851 óta aktív résztvevője a világkiállításoknak: az 1848-1849-es szabadságharc leverése után alig két évvel is igyekeztek minél több terméküket bemutatni a magyar mesterek. Ugyanakkor az igazi áttörést számunkra az 1900-as párizsi expó jelentette, hiszen ekkor jelentünk meg először teljesen önálló országpavilonnal, ami több mint 10.000 m2-en várta a látogatókat. Az installáció a kor szecessziós törekvéseit tükrözve és a magyar motívumkincsre épülve valósult meg – elnyerve ezzel a tárlat nagydíját.
Az első világkiállítás óta eltelt több mint 170 évben folyamatosan fontosnak tartottuk, hogy képviseltessük hazánkat e kiemelt jelentőségű eseményeken, pavilonjaink pedig rendre nagy nemzetközi sikereket aratnak. Olyan újításokat mutattunk be ezeken a rendezvényeken a világnak, mint például Ganz Ábrahám kéregöntésű vasúti kereke vagy Jedlik Ányos papírcellás elemei, rendre büszkélkedhettünk kiváló magyar borainkkal és gabonáinkkal, számos kiváló szép- és képzőművészeti alkotásunk debütálhatott itt, valamint olyan márkáink is megjelenhettek a nemzetközi nagyközönség előtt, mint a Herendi, a Zwack, a Zsolnay, a Pick, a Globus, a Kristályvíz vagy a Dreher. Mindezeken túl a modern kor egyik kiemelkedő tudományos világszenzációja, a magyar Gömböc is megmutathatta magát sanghaji expón.